Mentálhigiénés foglalkoztatások típusai

Mentálhigiénés foglalkoztatások típusai

Kuri és Vodicsákné szerint (2016) a szociális foglalkoztatások két csoportja ismert: a munka-, munkára előkészítő foglalkoztatás és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. Ezen kívül találkozhatunk a terápiás hatású, lelki egészséget elősegítő, fenntartó foglalkoztatásokkal, valamint a művészetterápiával.

A különböző foglalkoztatási formák együttes célja a személy aktív bevonása egy tevékenységbe azzal a céllal, hogy fejlessze készségeit, fokozza teljesítményét és élményt nyújtson számára. Alkalmazása több céllal történhet: finommotoros készségek javítása, tér-időbeli orientáció, kifejezőkészség fejlődése (mimika, gesztikuláció), jól lét érzésének megteremtése. Maria D. Pasca és Banga Erzsébet csoportosítását figyelembe véve nyolc foglalkoztatás típust különíthetünk el (Pasca, Banga 2016).

A szakirodalom legtöbb alkalommal terápiás módszerként olvashatunk a zene, művészet és egyéb terápiákról. Jelenleg tudatosan alkalmazzuk a foglalkoztatás kifejezést, mert a szociális ellátórendszerben dolgozó segítőszakemberek ritkán rendelkeznek terapeuta végzettséggel, a segítési folyamatokban mégis gyakran alkalmaznak zenés, táncos, festéssel kapcsolatos foglalkoztatásokat, eszközöket. Ezek megkülönböztetése a leginkább annak cél megfogalmazásában van, míg a terápia célja a személyiség formálása addig a foglalkoztatások célja az egyén aktivizálása, a jóllét érzésének erősítése, lelki és testi egészségvédelem (Havasi, 2017).

Ergoterápia

Értelmezése kettős ugyanis ide sorolhatunk minden olyan foglalkoztatást mely kézműves jellegű, pl. barkácsolás, fonás, kötés, varrás, kézimunka, melynek célja az idő hasznos eltöltésén túl a kliens jól lét érzésének fokozása. Ezt alkalmazhatjuk idősekkel való munkában, gyerekekkel való munka során, fogyatékkal élő személyekkel való munkában stb. Ugyanakkor az ergoterápia fogalomhoz kapcsolódva említik azokat a foglalkoztatások is melyeknek célja egy csoport felkészítése a munkaerőpiacra azáltal, hogy szakmát tanulhatnak, kézügyességüket fejleszthetik.

Mindkét csoport számára az ergoterápia végzésére ideáli helyszín egy erre elkülönített terem lenne, ahol a különböző anyagokat és elkezdett munkákat megfelelően lehet tárolni. Az erre fenntartott helyszín megteremti a légkört a munkára. A résztvevők a feladat elvégzése közben aktívan tanulhatnak. Nagyszerű alkalom ez az önreflexióra valamint különböző témák megvitatására (Pasca, Banga 2016).

Zenével egybekötött foglalkoztatások

Azokat a foglalkoztatásokat sorolhatjuk ide, ahol a zene az ének megjelenik eszközként. A zene alkalmazása történhet egyéni és csoportos munkában egyaránt korosztálytól függetlenül. A zenehallgatás lehet egy más foglalkoztatás segítője is. Segítheti a közös hangulat megteremtését egy csoportban, témafeldolgozásokat valamint az önkifejezést. Alkalmazása lehet aktív és passzív. Aktívnak nevezzük azt, amikor a résztvevő maga nyúl hangszerhez és zenél, vagy kapcsolódik egy meglévő dallamhoz. Passzív az, amikor a zene háttérben szól egy tevékenység alatt. Számos alkalmazási lehetőség van, ilyen például a klasszikus zene alkalmazása tematikus beszélgetések elindításaként, vagy az Ulwilla eszköz, ahol színes csengők és színkotta segíti a zenélést. Itt említhetjük meg azt az egyszerű gyakorlatot is, amikor egy csoportmunka elején rövid dallammal mutatkoznak be a résztvevők.

Képzőművészeti foglalkoztatások

Olyan tevékenységeket említhetünk itt, ahol a hangsúly a színeken a festésen, rajzoláson van. A gyerekeknél gyakran alkalmazott színezőtől kezdődően a színek érzelmekkel való összekapcsolásáig számos módszert ismerünk. Egyéni, csoportos és közösségekkel való munkában is alkalmazható a festés, mint eszköz. Az egyéni munkában a belefe fordulásban, a jobb önkifejezésben érzelem megfogalmazásában is hasznos. A csoportmunkában egy közös festés a csoport kohézió eszköze is lehet, ugyanakkor csoportélményként sem elhanyagolható. A közösségi munkában alkalmazott festés kevésbé ismert. Itt a cél a közösség bevonása által, üzenetének kiemelése, a közösség önmeghatározása ezáltal a hovatartozás érzésének növelése is lehet. Erre törekszik pl. a Mural Moral Módszer is.

Mesék, történetek a foglalkoztatásban

A történetmesélés, szerkesztés és meseolvasás egyaránt hasznos módszerek a segítési folyamatokban. A történetszerkesztés egy a mesélőt aktívan bevonó módszer, segít abban, hogy a személy eltávolodva problémájától külső szemlélőként mesélhesse el, fiktív karakterek segítségével. Különböző témafeldolgozásban is segíthet, ha karakterek jelenítik meg a személyek véleményét, így alkotva közös történetet. A meseolvasás során a történet adott, sokkal inkább annak tanulságain, magyarázási lehetőségein van a hangsúly. Egy megfelelő történet, mese elolvasása csoportmunka elején segíti a ráhangolódást a lezárás folyamatában pedig az összegzést.

Testmozgás, mint önkifejezést segítő módszer

Itt említhetjük a mozgásos ráhangolódást segítő gyakorlatokat valamint a mimikával és gesztikulációval kapcsolatos gyakorlatokat. Ide sorolhatóak az élőszobor és a táncterápiából átvett gyakorlatok.

Színház, szerepjáték a segítésben

A szerepekben való megnyilvánulás a történetmeséléshez hasonlóan egy fiktív szerepbe helyezi a résztvevőt, ami sokszor valóságos is. Egyes jelenetek eljátszása, ismétlése közelebb hozza a résztvevőt saját helyzetéhez, tapasztalataihoz. A módszer magába foglalja a fiktív jeleneteken túl az életből hozott események újrajátszását is (Cain, 2003). A közösségi szociális munka egyik hasznos módszere lehet. Erre Pécsett találhatunk kiváló példát. Egy romaközösség integrációjában segített az, hogy egy színdarabot megtanultak és járva a falvakat előadták azt.

Játék a segítésben

A játékok jelenléte egy intézményben sokat segít az érdeklődök jó hangulatának fenntartásában. Társasjátékok használata idős személyekkel való munkában kettős célt valósít meg. A jó kedv fenntartása mellet a szellemi éberséget is segíti. A társasjáték csaknem minden klienskörben alkalmazható, sokszor kifejezettem mentálhigiénés céllal is (Banga, 2016).

 

Felhasznált irodalom

  • Havasi Virág (2017): A művészetterápiák és alkalmazási lehetőségeik a szociális szférában valamint a szociális munkások képzésében. In. Szellem és tudomány, 8 évf. 1-2 sz. Miskolc.
  • Kuri Sándorné, Kodicsákné Ráczköci Ildikó (2016): Szociális foglalkoztatás szakmai program. KEM Integrált Szociális Intézmény, Esztergom.
  • Cain, Anne (2003) – Psihodrama Balint. Metode, teorie, aplica ii ț , Ed. Trei, Bukarest.
  • Maria Dorina Pasca, Erzsébet Banga (2016): Terapii ocupaţionale şi arte combinate, University Press, Targu Mures.

Kép forrása:

A sorozat korábbi részei: