Évszázadok alatt keletkezett szakadékokat kell áthidalni – keresik az utat a cigányok felemeléséhez

Évszázadok alatt keletkezett szakadékokat kell áthidalni – keresik az utat a cigányok felemeléséhez

„A cigányság jóra való lépése csakis az evangéliumon keresztül fog működni. Anélkül nem” – ezt egy cigány ember fogalmazta meg Gyergyószentmiklóson, ahol a római katolikus egyház szervezett konferenciát a cigánypasztoráció kérdéskörében. A jó szándék megvan.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorációs Bizottsága és a Gyufalehérvári Caritas szervezésében került sor hétfőn és kedden egy olyan szakmai találkozóra, amelyen a római katolikus egyházi szervezetek képviselői keresték az utat a cigányság lelki felemeléséhez. A beszélgetések során megállapíthatták: minden igyekezet ellenére nagyon nehéz a feladat, parányi előrelépések tapasztalhatók, de ezek adnak erőt a folytatáshoz.

Több mint hatvan cigány gyermek kezdte el az iskolát ezelőtt nyolc évvel, és mindössze nyolc volt közülük, akit a nyolcadikosok pár napja lezajlott ballagásán búcsúztathattak – mondta el keserű tapasztalatát Márkus András, a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó őrkői cigánytelepen dolgozó plébános. Ha bólogatva egyet is értenek a pap szándékaival, hogy gyermekeik elvégezzék a nyolc osztályt és szakmát tanuljanak, a szülők mégsem ösztönzik erre őket. Egyszerűen nem akarnak kiemelkedni abból a helyzetből, amiben élnek – szögezte le súlyos megállapítását Márkus András, aki 1996 óta szolgál a cigánytelepen.

Hasonló tapasztalatokat a szakmai találkozó minden részvevője átélt már, sokszor legszívesebben feladnák az értelmetlennek tűnő próbálkozást. De mégis folytatják, hiszen erre vezérli őket a krisztusi tanítás.

Nem lehetünk egyház, ha nem egyetemesen gondolkodunk és megkülönböztetjük az embereket – fogalmazott Dúl Géza magyarországi országos cigánypasztorációs referens. Hegyeket kell elhordani, kiskanállal. Évszázadok vagy évezredek alatt keletkezett szakadékokat kell betömni – tette hozzá. 
Mindemellett számos pozitív kivétel és kézzelfogható eredmények is vannak, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Márkus András és Dúl Géza mellett részt vett Bakó Béla Pál ferences atya, Récsei Mária Caritas-programvezető és Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet képviselője, azaz olyan személyiségek, akik hosszú ideje dolgoznak a cigányok lelki és szociális helyzetének javításán, valamint Demeter István kispap, aki maga is a cigány közösséghez tartozik.

Erős előítélet él a magyarokban a cigányokkal szemben, és ez fordítva is igaz, de ilyen előítéletek vannak az egyes cigány csoportok között is. Ezek leküzdése is nagyon nehéz annak, aki megpróbál közeledni a másik közösséghez tartozók felé – pedig ez alapfeltétele annak, hogy milyen eredmények születhetnek a felzárkóztatási vagy lelki nevelési kísérletekben is. Mint a rendezvény házigazdája, Portik Hegyi Kelemen gyergyói főesperes elmondta, már a nyitás sem könnyű.

„Hol is kezdjük? Adjunk egy kis ennivalót, hogy ne legyen éhes és tudjon figyelni arra, amit mondunk? Túl kell tudnunk lépni ezen, és ne csak az legyen a fontos, hogy kap pár lejt vagy egy darab kenyeret. Érezniük kell, hogy emberként kezeljük őket, és meg kell érteniük, hogy nekik is jó, ha nemcsak a testi szükségletekkel, hanem a lélekkel is foglalkozunk” – mondta.

„Amikor a cigányok között szolgálok, a magyaroknak is szolgálok. A magyarok jobban megismerik a cigányokat, és ők is megértik, hogy helyük van a civilizált társadalomban” – fogalmazott Márkus András. Ugyanakkor egy szép példát is megosztott a jelenlévőkkel: az őrkői templom a cigányoknak épült, de az utóbbi években számos idős magyar néni és bácsi is jelen van a szentmiséken. És a cigányok nem nézik ki őket maguk közül.

forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/evszazadok-alatt-keletkezett-szakadekokat-kell-athidalni-n-keresik-az-utat-a-ciganyok-felemelesehez

Tags: Települések hírei: Gyergyószentmiklós