Megelégelte a hidegvölgyi romák által termelt tömérdek szemét látványát Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, ezért az elöljáró csütörtökre takarítási napot hirdetett ki a putrisoron és környékén.
Engedély nélkül felépített házak, törvénytelen árambevezetés, átlagemberek számára érthetetlen és visszatetsző kultúra, és az ebből fakadó konfliktusok – a roma közösségek szinte mindenhol ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, a beilleszkedésük ritkán zökkenőmentes, és az önkormányzatok egyedül nem tudnak igazi változást biztosító intézkedéseket hozni. Az égető probléma pedig nem csak a városokban jellemző, a vidéki településeken is több százas lélekszámú roma közösségek élnek.
A csíksomlyói tűzvészt követően nagy hangsúlyt kaptak a városi, nagyrészt törvénytelenül kialakított, zsúfolt és embertelen körülmények között működő romatelepek. A probléma ugyanakkor nem csak a városokban van jelen, több vidéki településen szintén nagyszámú roma közösségek élnek, amelyek hasonló problémákkal küszködnek.
Az oktatás fontossága
Nehéz megbecsülni, pontosan mekkora lélekszámú roma közösség él Csíkkozmáson, mivel Szántó László polgármester elmondása szerint sokan csak rövidebb ideig tartózkodnak a településen, nagy az átjárás. Létezik ugyanakkor egy állandó közösség is, akik a helyi romatelepen élnek, ott 64 építményt tart nyilván az önkormányzat, amelyekben átlagosan 3-4 fő él, tehát összességében mintegy 250 fősre becsülik az állandó roma lakosságot.
A romatelepi közösség a létminimum alatt él, a villamos áramot is csak néhányan vezették be különböző rögtönzött módszerekkel, mivel tulajdonjogot igazoló dokumentumok hiányában hivatalosan nem lehet. Akik kisebb csoportokban lakásokat vásároltak, és beköltöztek a faluba, jobb körülmények között élnek, de a romatelepen nagyon kevés lehetőségük van az előrelépésre – mutatott rá a községvezető.
Hozzátette: évek óta gondolkodnak azon, milyen megoldásokat tudnának találni a roma közösség felzárkóztatása érdekében. Meglátása szerint az egyetlen esélyük az oktatás ahhoz, hogy előre tudjanak lépni, ennek érdekében pedig a délelőtti iskola után délutáni foglalkozásokra is szükség lenne. „A romatelepeken szűkös hely áll a rendelkezésükre, ha több kisgyerek van, gondot jelent a tanulás megszervezése, ahogy az áram hiánya is. Egy olyan rendszer kidolgozása az egyik fő kihívás, amely alapján ezeknek a gyerekeknek biztosítottá válik a délutáni oktatás, hogy igényesebbekké váljanak. A járvány előtt is csak hellyel-közzel jártak iskolába, hiszen ha a szülők elmentek több napra például erdei gyümölcsöt vagy gombát szedni, a gyerekeket is vitték magukkal, vagy ha külföldön vállaltak a munkát, és a nagyszülőkre maradt sok unoka, nem tudták rendszeresen iskolába járatni őket” – részletezte az egyik fő problémát Szántó.
Vannak konfliktusok
A polgármester a beilleszkedésükkel kapcsolatosan elmondta: a lakosság mindaddig, amíg nem történnek birtokháborítások, nincsenek szabadon a lovak, nem történnek törvénytelen kaszálások, lopások, megtűrik a roma közösséget, sőt, felkarolják, próbálják például napszámos munkára elhívni őket.
A konfliktusok akkor kezdődnek, ha nem tisztelik a tulajdonjogot, hozzányúlnak mások javaihoz, például terményekhez, fűhöz, akár fához. Ilyenkor felerősödik az ellenszenv, ahogy néha a viselkedésük miatt is, zavarja a lakosságot a hangoskodás és a szemetelés – sorolta Szántó. Arra is kitért, hogy szociális munkát végeznek, takarítják az utcákat, de nincs bennük az, hogy a tisztaságot meg is kell őrizni. „Ezekre a problémákra nehéz megoldást találni. Az önkormányzat szociális munkával próbálja rávezetni őket a tisztaság fontosságára. Emellett most, hogy az RMDSZ kormányra került, célunk az is, hogy kidolgozzunk egy koncepciót arra vonatkozóan, hogy azokat a területeket, amelyeken a romák törvénytelenül laknak, valamilyen formában, akár egy bérbeadási szerződéssel törvényessé tegyük. Így akiknek igényük van rá, hozzá tudnának jutni a közszolgáltatásokhoz, ezzel emelve az életszínvonalukat. Nekünk, mint önkormányzatnak, meg van kötve a kezünk, és anyagi forrásaink nincsenek, a valódi változásokat hozó megoldásokat kormányprogramokként kellene lebonyolítani” – húzta alá a polgármester.
Lassú folyamat
A Csíkkozmásihoz képest még nagyobb lélekszámú roma közösség él a Kászoni-medencében, András Zoltán kászonaltízi polgármester szerint ugyanakkor üdvözölendő, hogy például a csíksomlyói közösséghez képest rendezettebb házakban élnek. Egy nagyobb romatelep található Kászonfeltízen, de emellett a község mind az öt falujában vannak kisebb közösségek. Ebben az esetben sem tudni pontosan, összesen mekkora a lélekszám, de a becslések szerint mintegy 400-ra tehető a romák száma a községben.
Elkezdődött egy beilleszkedési folyamat, de nagyon lassan megy. Többet adnak például a lakhatási körülményekre, saját építésű tégla- és faházakban laknak, a villamos áram több helyen be van vezetve, és megdolgoznak a szociális segélyért. Látható volt egy minimális fejlődés az elmúlt években, de vannak még problémák. Ahogy minden erdőben van száraz fa, közöttük is található pár olyan család, amely a teljes közösség becsületét kockáztatja. A lakosok tudják, hogy kik a megbízhatóak, őket elhívják napszámos munkára. A kultúrájukból kifolyólag azonban gyakori a kiabálás, italfogyasztás, amelyek mind rontják a megítélésüket” – emelte ki a polgármester. Rámutatott: az önkormányzat csak az érvényben lévő törvények értelmében tud lépéseket tenni, és nagy szükség lenne ezek módosítására. „A szociális segély esetében például szigorúbban kellene szabályozni, hogy ki és mennyi időre részesüljön benne. Jelenleg ugyanis nem nehéz hozzájutni, de ha végül a nagy részét alkoholra fordítják, nem jelent valós segítséget” – nehezményezte András Zoltán, majd azt is elárulta, hogy szeretnének egy térkő-gyártó gépsort vásárolni idén, amely elsősorban a szociális munkát végzőknek adna egy másfajta munkát a megszokott utcaseprés mellett. Továbbá, ha majd térkövezésre kerülne sor, az egy szélesebb közösség számára biztosíthatna munkát a magyar és a roma lakosság számára egyaránt.
Jog mellett kötelesség
„Azt is szabályozni kellene, hogy ne a gyerekek jelentsék a megélhetési forrást egyes családok számára. A támogatásért vállalnak több gyereket a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, de ha csak azért kell a gyerek, hogy a szülők magukat eltartsák, a gyerek meg nélkülözni fog, akkor végül csak tovább nő a szegény sorsúak száma. Ezért a törvényhozóknak jól bele kellene nyúlniuk az erre vonatkozó előírásokba. Mindenkinek joga van a családhoz, a gyermekhez, de kötelezettségeik is kellene legyenek. Az ilyen hátrányos helyzetű közösségek esetében ugyanis első helyen a jogok vannak, és a kötelezettségeket lazábban kezelik az előírások is” – tért ki egy fontos kérdésre a polgármester. Véleménye szerint a csíksomlyói eset nagyon jó példa arra a törvényhozóknak, hogy ha baj van, a közösség odaáll anélkül, hogy bármilyen nemzetiségi megbélyegzést venne figyelembe, viszont ez nem jelentheti azt, hogy az ilyen esetben lévőknek tovább nő a jogkörük bármilyen kötelezettség nélkül. „Amíg nem lesz drasztikusabb belenyúlva a törvénykezésbe a jog és a kötelesség társításával, mi több, a törvények lehetőséget adnak a hátrányos helyzetű csoportok számbeli növekedéséhez, egyre több probléma fog felmerülni a jövőben” – vetítette elő András Zoltán.
Közös megoldásra van szükség
A Kászonihoz hasonló lélekszámú roma közösség él Tusnádon is: a községközpontban és Újtusnádon szintén mintegy 400-ra tehető a számuk Molnár József polgármester becslése szerint. „Mind a két faluban egy-egy jelentős nagyságú tömbben élnek, mindkettőbe rendszeresen ki szoktam járni, ismerem őket, és ugyanazokat a problémákat tapasztalom, mint a környező településeken, ahol szintén nagyobb roma közösségek élnek. Ezek közé tartozik, hogy a villanyáram nem megfelelően van bevezetve, és törvénytelenül épített házakban élnek. Ezekre megoldásokat kell keresni, és szeretném, ha a polgármester kollégákkal együtt, szakemberek bevonásával minél hamarabb megkeresnénk azokat a lehetőségeket, amelyek által jobb körülményeket biztosíthatunk számukra – vetette fel egy térségi megoldás lehetőségét a községvezető. Hozzátette: az elmúlt évtizedekben folyamatosan hallani lehetett a felzárkóztatás fontosságáról, de senki sem mutatott utat arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene ezt megvalósítani. „Van szociális referensünk, roma felelősünk, mediátorunk, a megyei roma vezetőséggel tartjuk a kapcsolatot, odafigyelünk rájuk, de úgy gondolom, hogy többre van szükség, és a felzárkóztatási programot úgy kell elindítani, hogy abban mindenki partner legyen. A roma közösség is, akik a haszonélvezői lennének, és a község többi része is. Valódi változást csak akkor lehet elérni, ha ők is szeretnék a segítséget, az nem működik, ha rájuk erőltetjük – hangsúlyozta Molnár József. Kérdésünkre azt is elárulta: nincsenek nagyobb konfliktusok a roma és a magyar közösség között a községben. Előbbiek közül többen külföldön dolgoznak, mások a mezőgazdaságban tevékenykedő falubelieknél kapnak munkát, tehát igyekeznek a szociális segélyen túl is bevételekhez jutni, illetve sokan nem is igénylik azt. „A gyerekek iskolába járnak, és az oktatás nagyon fontos tényező ebben a tekintetben, hiszen ezáltal láthatják, hogy másként is lehet, mint ahogy abban a közegben működnek a dolgok, amelybe beleszülettek” – zárta a polgármester.
Összefogott a csíkszeredai önkormányzat és a rendőrség a roma közösségekkel kapcsolatos együttélési problémák megfékezése érdekében: csütörtökön ellenőrzést tartottak a Petőfi Sándor utcában, ahol a kritikus időszakokban ezután folyamatosan járőrözni fognak.
Közbiztonsági problémák, szemetelés – többek között ezek kerültek terítékre a napokban Csíkszeredában tartott lakossági fórumokon. A lakóövezetek egyes képviselőit kedden meghívták a városházán tartott ülésre. A felek annyiban állapodtak meg, hogy kidolgoznak egy intézkedéscsomagot.
Egyharmada nem jár iskolába azoknak a gyerekeknek, akiket a Hidegvölgyben működő tanintézménybe írattak szüleik. Marosvásárhely romák által lakott városrészében egyre több az írástudatlan kiskorú és fiatal – figyelmeztet a Divers Egyesület, amely a szegregáció megszüntetését sürgeti.
