Hiába minden erőfeszítés, továbbra is hányatott sorsú a szakképzés

Hiába minden erőfeszítés, továbbra is hányatott sorsú a szakképzés

Az elmúlt évek erőfeszítései ellenére sem javult a szakképzés megítélése Hargita megyében. Az általános szemléletmód szerint csak a gyengébb képességű tanulók lesznek szakiskolások, pedig az általunk megkérdezett illetékesek szerint egy jó szakembernek meg kell legyen a magához való esze.

Évek óta hallani a szakemberhiányról és a szakképzés fontosságáról, Hargita Megye Tanácsa folyamatosan különböző programokat, pályaorientációs tevékenységeket tartott, állásportálokat hozott létre a szakoktatás népszerűsítése és a fiatalok itthon tartása érdekében, a tapasztalatok szerint azonban a szakképzés megítélése mégsem javult Hargita megyében.

A részletek ismertetése előtt fontos megemlíteni, hogy a szakképzés több formában valósulhat meg, erről azonban általában hiányosak a lakosság ismeretei. Mint Kedves Mónika szakképzésért felelős Hargita megyei tanfelügyelőtől megtudtuk, különbséget kell tenni a szakiskolai és szakközépiskolai osztályok, illetve a duális képzés között.

A szakközépiskolai (a köznyelvben szaklíceumi) képzés négyéves, amelynek végén a diákok érettségizhetnek, ha szeretnének. A szakiskola egy hároméves szakképzésre vonatkozik, amely végén szakiskolai oklevelet szereznek a diákok érettségi nélkül. Az itt elvégzett három év az elméleti iskolák 9–10. osztályának felel meg, így amennyiben a diákok érettségizni szeretnének, folytatniuk kell a tanulmányaikat (be kell iratkozniuk 11. osztályba).

A szakiskolások továbbá egy havi 200 lejes állami ösztöndíjban részesülnek tanulmányaik során. Ezt a két típust egészítik ki a duális képzések, amelyek 2017 óta elérhetőek Hargita megyében. Az ilyen típusú képzés lényege, hogy a gyakorlati ismereteket azokban a gyárakban, műhelyekben sajátíthatják el a diákok, amelyekkel a tanintézetek erre szerződést kötnek. A szintén hároméves duális képzést a vállalkozók kérésére szervezik meg, ők nyújtják a szakmai képzést, illetve az állami 200 lejes ösztöndíj mellé egy további 200 lejes támogatást biztosítanak havonta.

A szakképzés mindegyik formájában szakvizsgához kötött a képesítések megszerzése.

A szakközépiskolai osztályok végzőseinek szakdolgozatot kell írniuk, és megvédeniük egy vizsgabizottság előtt, mint az egyetemi államvizsgák esetében. A szakiskolások és a duális képzésben résztvevők egy országos tételsorból kapnak egy teljesítendő gyakorlati feladatot (a szakácsoknak például egy ételt kell elkészíteniük, az asztalosoknak egy bútordarabot stb.).

A tanfelügyelőtől azt is megtudtuk, hogy a 2019–2020-as tanévben a szakiskolákban meghirdetett helyek 74,30 százaléka telt be a megyében, a legnagyobb arányban Székelyudvarhelyen és környékén, illetve Csíkszéken.

Szakközépiskolai osztályokban 3100 diák tanul, szakiskolaiban és duális képzésben 2045, posztlíceumi osztályokban pedig további 486. Hargita megyében 21 tanintézményben zajlik szakképzés, ezek közül hét-hét Csíkszéken és Udvarhelyszéken található, négy Gyergyószéken, három pedig Maroshévíz környékén. A legkeresettebb szakmák a szakács és a pincér, de Csíkszeredában például nagyon népszerű a pék és az autószerelő képzés is. Kedves Mónika beszélgetésünk végén azt is elárulta: a szakképzés előnyeinek bemutatása érdekében a következő közel egy hónapban, a március 11-ei szakmák napjáig népszerűsítő kampányt szervez a Hargita Megyei Tanfelügyelőség.

Sok múlik a szülőkön

A népszerűsítésére valóban nagy szükség van, hiszen a szak- és duális képzések megítélése továbbra is kedvezőtlen az általunk megkérdezett illetékesek szerint. Bálint Gabriella, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatója már beszélgetésünk elején leszögezte: nem változott a mentalitás a szakképzést illetően.

A jó diákok rendszerint az elméleti osztályokat választják, a szakiskolákba kevés diák érkezik célirányosan, mert valóban szakmát szeretne tanulni, a többiek akaratukon kívül kerülnek ide a számítógépes elosztás során – mondta az igazgató. Hozzátette: az is problémát jelent, hogy a szakképzési kínálat nem sokat változott az elmúlt években a városban, nagyon le vannak korlátozva az iskolák az indítható szakokat illetően. Az igazgató szerint a kialakult helyzetre a szülők és a diákok számára tartott pályaorientációs tevékenységek jelenthetnének megoldást, amelyeket a jelenlegi nyolcadik osztály vége helyett jóval hamarabb kellene megszervezni.

„Az is tény, hogy a legtöbb szülő továbbra is azt szeretné, hogy elméleti osztályba folytassa tanulmányait a gyerek, és utána egyetemet végezzen. Még mindig nem látták be, hogy egy jó szakmával sokkal hamarabb és könnyebben el tudnak helyezkedni, és jól is kereshetnek. A szülők hozzáállásán sok múlik, és teljesen természetes, hogy mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének, de az már egyáltalán nem biztos, hogy minden fiatalnak az elméleti oktatás és a továbbtanulás a legjobb választás. Az egyéni képességek és igények szerint kellene iskolát választani” – mutatott rá Bálint Gabriella.

Arra is kitért, hogy olyan diákok is vannak, akik annak ellenére, hogy nem szakiskolába szerettek volna tanulni, időközben mégis megszeretik a szakmát, és a tanult területen helyezkednek el.

A kinevelt szakemberek jelentős része azonban elhagyja az országot.

A tapasztalatok szerint a végzett diákjaik több mint fele legalább rövid ideig szerencsét próbál külföldön, ha nem is marad ott mindegyikük hosszútávon.

Kevesebb elméleti osztály

A szülők többsége Udvarhelyszéken is azt szeretné, hogy elméleti osztályokban folytassák tanulmányaikat a gyerekek – árulta el érdeklődésünkre Szakács Paál István. A székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója azonban nem ebben látja a legnagyobb problémát, hanem az elméleti középiskolák magas osztályszámában. Mint mondta, többször is kérték már a tanfelügyelőségtől, hogy indítsanak kevesebb elméleti középiskolai osztályt, ez azonban nem történt meg, ehelyett egy szakközépiskolai osztályt szüntettek meg a városban.

Amíg ez a csökkentés nem történik meg, a szakképzésnek nem lesz jövője. Az az igazság, hogy jelenleg azoknak a tanulóknak, akik szakképzésben tanulnak, jelentős része vagy nem ment el a nyolcadik osztály végén tartott képességvizsgára, vagy nagyon gyenge eredményt ért el. Nagyon kevés az olyan diák, akik tudatosan jönnek szakiskolába, és szeretik is a szakmát. Az arányuk 10 százalék alatt van, a többieket, ahogy ők is mondani szokták, ide dobta a gép – idézte a diákokat az igazgató. Hozzátette: a vállalatok szinte naponta kifejezik az igényüket, hogy szakmunkásokra lenne szükségük, a legnagyobb áramszolgáltató vállalat például nemrég felajánlotta, hogy amennyiben indítanak egy villanyszerelői szakközépiskolai osztályt, havonta 400 lejes támogatást biztosítanak a diákoknak. Szakács Paál István szerint az ehhez hasonló ösztönzés sokat nyomhat a latban, illetve motivációt jelenthetne például annak az 1989 előtti rendelkezésnek az újbóli bevezetése is, hogy a szakiskolásoknak ingyenes ebédet biztosítsanak.

Vidéken még nehezebb

A vidéki szakiskolák a felsoroltak mellett egy további problémával is küzdenek: a legtöbb diák városon szeretne továbbtanulni – hívta fel a figyelmet a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója, Vizi István.

„Sajnos továbbra is az a mentalitás él és virul, hogy városi elméleti osztályokba szeretnének bejutni a diákok. Mindenki tudja, hogy egyre nagyobb hiány van jó szakemberekből, és aki tényleg ügyes a pályán, jól meg is fizetik, ezért nem értem, miért vonzódik mindenki az elméleti oktatás felé, talán a munkahelyi kényelem lehet az oka” – vélte az igazgató. Arra is kitért, hogy nem kellene az elméleti iskolák érettségi eredményeit összehasonlítani a szakiskolákéval, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz, az összehasonlítás ebben a formában csak egy torz képet fest a szakképzést lebonyolító intézményekről.

Nem szabad elfelejteni, hogy az elméleti osztályokban végzőknek más esélyük nincs, mint a sikeres érettségi, hiszen anélkül nem tanulhatnak tovább, nem lesz semmi a kezükben. Aki viszont szakiskolába jön, nem az érettségi lehetősége miatt teszi, hanem azért, hogy szakmát tanuljon, és abban tudjon elhelyezkedni. Aki ezen felül még az érettségit is leteszi, egy plusz esélyt ad saját maga számára, de ez nem kellene elvárás legyen a szakiskolások esetében – emelte ki Vizi. Hozzátette: az is kedvezőtlenül befolyásolja a kérdést, hogy a szakiskolákat a legtöbben lenézik, azt mondogatják, hogy oda csak a leggyengébbek mennek, holott valakiből csak akkor lesz jó szakember, ha nemcsak „jó keze” van, hanem tudása is, és nyitottsága az újdonságok elsajátítására.

Zárásként arra is rámutatott, hogy a rendszerváltás óta nem született kormányprogram a szakoktatás fellendítése érdekében, elmaradtak a támogatások, időközben azonban a műhelyek leépültek, elöregedtek a gépek, korszerűtlen a felszerelés, ezekkel pedig igencsak nehéz dolgozni.

forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/hiaba-minden-erofeszites-tovabbra-is-hanyatott-sorsu-a-szakkepzes

Tags: Települések hírei: Hargita megye