Sokkal több fejlesztő pedagógusra lenne szükség
A speciális nevelési igényű gyerekekre irányította a figyelmet a tanügyminiszter, amikor a napokban azt mondta, hogy ezen diákok számára külön osztályokat kellene létrehozni az iskolákban. Kijelentése, amelyet később visszavont, rávilágított arra, hogy országszerte akkut hiány van fejlesztő pedagógusokból.
Több, mint tíz éve általános irányelv, hogy a speciális nevelési igényű gyermekeket segíteni kell a közoktatási rendszerbe való beilleszkedésben, és lehetőséget kell adni számukra, hogy az átlagos vagy jó képességű gyerekekkel együtt tanuljanak, fejlődjenek. Szakemberek mérik fel a gyerekek képességét és irányítják őket speciális iskolákba – amelyeket régebb kisegítő iskoláknak neveztek – vagy a hagyományos közoktatási intézményekbe. Jó tudni, hogy speciális nevelési igényű diákok azok is, akikről csak az óvodában, előkészítő osztályban derül ki, hogy figyelemzavarosak, diszlexiásak, diszgráfiásak vagy más, tanulási nehézséget okozó problémával küzdenek.
A fejlesztő pedagógusok általában mind a speciális iskolákban dolgoznak, a hagyományos iskolákban csak nevelési tanácsadók és logopédusok tevékenykednek. A nevelési tanácsadók a diákok és pedagógusok lelki egészségéért, fejlődéséért dolgoznak, de hozzájuk fordulnak akkor is, ha a diákok kiközösítenek valakit, konfliktusok alakulnak ki, és ők segítenek a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulóknak is. A logopédusok a beszédhibás diákoknak segítenek.
Sajnálatos módon mindhárom szakemberből a kelleténél sokkal kevesebb van.
Kétszer több szakember kellene
A Hargita megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ vezetője, Szabó Irén Ottilia érdeklődésünkre elmondta, a megyében 1100 speciális nevelési igényű gyermeket tartanak nyilván. Ezek egy része a csíkszeredai, oklándi és bélbori speciális iskolában tanul, legtöbben azonban próbálnak beilleszkedni a hagyományos óvodai csoportokba, iskolai osztályokba. Miközben a fejlesztő pedagógusok a tanfelügyelőséghez tartoznak, a nevelési tanácsadók és logopédusok a Tanácsadó Központhoz.
Hargita megyében jelenleg 64 nevelési tanácsadót tartanak nyilván, de még legalább tízre szükség lenne, hogy hatékonyan tudjanak foglalkozni azokkal a gyerekekkel, akiknek lelki támaszra, segítségre vagy akár továbbtanulási útmutatásra van szükségük.
A megyében tevékenykedő logopédusok száma 20, és nem ritka, hogy egy-egy szakemberhez több óvoda és iskola tartozik. Szabó Irén Ottilia elmondta, hogy megyeszerte még legalább 22 logopédusra lenne szükség. „Mi rendszeresen tájékoztatjuk a tanfelügyelőséget és a minisztériumot az igényekről és reménykedünk, hogy lehetővé teszik újabb szakemberek alkalmazását.
Ha meghirdetnénk az állásokat biztos lennének szakemberek, akik neveljenek, tanítsanak, segítsenek – részletezte.
Maros megyében is hiány van
Maros megyében 958 speciális nevelési igényű diák van. Akiket nem lehetett a hagyományos osztályokba beilleszteni, a két marosvásárhelyi speciális iskolába járnak, továbbá Szászrégenben is van egy ilyen oktatási intézmény. Velük többek között 16 fejlesztő pedagógus foglalkozik. A Maros Megyei főtanfelügyelő, Ioan Macarie szerint a gyermeklétszámot figyelembe véve még legalább 16 fejlesztő pedagógusra lenne szükség.
Hiányukat pótlandó a nevelési tanácsadók segítenek a diákoknak, különösen azoknak, akik hagyományos osztályokban tanulnak. A megyében 63 nevelési tanácsadó van és az átlag gyermeklétszámot figyelembe véve további 25-re lenne még szükség. Ami a logopédusokat illeti, ők 21-en vannak, de kétszer ekkora lenne az optimális szám.
Nem tudnak kellőképpen figyelni a gyerekekre
Az általunk megkérdezett szakember az elmúlt években fejlesztő pedagógusként és logopédusként is dolgozott speciális és hagyományos iskolákban. J. Erzsébet érdeklődésünkre elmondta, hogy logopédusként iskolakezdéskor felmérést végzett a hozzá tartozó több száz nagycsoportos óvodások és előkészítő osztályosok körében, s ha a tanítónők igényelték, akkor az első osztályosok körében is. A legsúlyosabb esetekre több időt szánt, de egy-egy oktatási intézménybe hetente egyszer tudott eljutni, s a gyerekek fejlődése függvényében tudott csak menet közben új gyerekekkel is foglalkozni.
Általában már az óvodai nagycsoportban, de az előkészítő osztályban mindenképp kiderül, ha a gyerek segítségre szorul. Gondolok itt arra, hogy nem tud egy-egy betűt jól kiejteni, de arra is, hogy figyelemzavaros vagy nem ismeri fel a betűket.
A tanítónők figyelnek ezekre a gyerekekre és lehetőségeik szerint megpróbálnak a szülők, nevelési tanácsadók, logopédusok támogatásával segíteni nekik. Van, olyan tanítónő, aki az előírások szerint speciális felmérőket készít a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számukra, s az értékelésnél is figyelembe veszi a speciális igényeket. Például a diszlexiás gyereknek felolvassa a feladatot, hogy a diák jobban megértse és meg tudja oldani azt. De ez idő- és energiaigényes, ráadásul néha hátráltatja a többieket. Összetett ez a kérdés és mindenképpen az lenne jó, ha elegendő szakember volna, s minden gyerekre jobban oda tudnánk figyelni” – fogalmazott.
Országszerte 70 ezer speciális igényű diák van, mintegy 50 százalékuk a számukra létrehozott speciális iskolákba jár.
Bár a törvény előírásai szerint 12 gyerek után kellene biztosítani egy fejlesztő pedagógust, ez sehol nem valósul meg.
Jelenleg a tanügyminiszérum által fenntartott oktatási intézményekben 1385 fejlesztő pedagógus dolgozik.
forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/sokkal-tobb-fejleszto-pedagogusra-lenne-szukseg
