Körkép: a zár alatt tartott kukáktól a guberálók foglalkoztatásáig

Körkép: a zár alatt tartott kukáktól a guberálók foglalkoztatásáig

Embert és rendszert próbáló feladat a városi hulladékgyűjtő helyeken megakadályozni azt, hogy a guberálók rongáljanak, kiborítsák a kukákat, kidobálják, szétszórják ezek tartalmát, amelyet szabad prédának tekintenek. Különböző módszerek, elképzelések léteznek a jelenség visszaszorítására, ezek eredménye viszont nagyon sok tényezőtől függ.

Két, egymástól teljesen eltérő szemléletmód, megközelítés ütközik egymással a városi szemétgyűjtő helyek környékén. Az egyik a hulladékgazdálkodási rendszerré alakuló, az újrahasznosítást egyre inkább előtérbe helyező gyűjtés és elszállítás, amelyért a hulladékot termelő polgár egyre többet fizet.

A másik oldalt azok képviselik, akik lehetőséget látnak a szemétben, ételmaradékok, újrahasznosítható tárgyak, eszközök után kutatva, szétszórva a kukák tartalmát, undorító állapotokat hagyva maguk után. A guberálókkal, a hulladékgazdálkodás kalózaival ez az elméletben jól elképzelt rendszer legtöbbször nem tud mit kezdeni, ezért védekezésre kényszerül. Az eredmények nem túl biztatók, mert a kukázók nemcsak a földbe süllyesztett tárolókba, hanem a bezárt, csak a bedobónyílást szabadon hagyó gyűjtőhelyekre is bejutnak.

Országos probléma

Jászvásárban (Iași) például térfigyelő kamerák felszerelésén gondolkodnak a gyűjtőhelyeken, amelyeket a helyi rendőrség figyelne. Galacon korábban fémkerítéseket építettek a szelektív gyűjtés céljából kihelyezett kukák köré, hogy ezeket ne lehessen kiborítani, de a guberálást, szemetelést ez nem állította meg. Ezért most a teljesen zárt rendszerek kialakítása következhet, ahol az ajtó csak mágneskártyával nyitható, ilyen működik például Zilahon is, amelyhez az energiát napelem szolgáltatja.

Székelyföldön, ahol egyelőre az ellenőrzés, a felügyelet kiterjesztése a legelterjedtebb megoldás, létezik viszont olyan elképzelés is, amely a guberálókat tenné hasznossá, akár úgy is, hogy foglalkoztatnák őket.

Zárás helyett nyitás

A tárolókat rendszeresen látogató, szemetelő guberálók Székelyudvarhelyen is fejtörést okoznak a hulladékgyűjtést és szállítást végző vállalkozásnak – ismerte el kérdésünkre Körösfőy Sándor. Az RDE Hargita Kft. igazgatója szerint még akkor is, ha be vannak zárva a gyűjtőpontok, bemásznak a „ketrecekbe”, és mindenfélét szétdobálnak.

„Nekünk nem az a legnagyobb probléma, hogy elvisznek a szelektíven gyűjtött hulladékból, hanem, hogy kidobálják a vegyesen gyűjtött szemetet, és az úgy marad utánuk” – magyarázta. Szerinte két lehetőség áll előttük, vagy úgy fellépni a polgármesteri hivatallal együtt, hogy ez a jelenség megszűnjön, vagy rájönni arra, hogy mit keresnek ezek az emberek. Valószínűleg oda fogunk jutni, hogy az, amit ők keresnek, egy külön konténerbe fog kerülni.

„Ha ez külön kerül, akkor ők nincs mit keressenek a többi kukában. Még mindig fennáll a veszélye, hogy ezt is szétdobálják, de esetleg nem annyira” – vélekedett az igazgató. Ezért folyamatban van egy kísérlet is, amelynek során néhány gyűjtőpontot teljesen lezárnak, és oda csak kulccsal tudnak belépni a lakók, hogy kiürítsék a szemetet.

„A másik változat, hogy teljesen nyitottan hagyjuk a gyűjtőpontot. Ha az derülne ki a kísérletből, hogy ha nyitott, akkor nem lesz annyira szétdobálva a szemét, az lenne a legjobb megoldás. Mert végül is inkább azt szeretnénk, hogy ne kelljen még a hulladékot is zárni, ha tudnánk civilizálni az embereket. Ezek a pontok kamerával is meg vannak figyelve, ellenőrzés alatt lesznek” – ismertette.

Körösfőy nem tartja jó ötletnek a földbe süllyesztett tárolók kialakítását Székelyudvarhelyen, ezek szerinte nagyon drágák, ezért nem éri meg a beruházás, ugyanakkor a működtetés során meghibásodhat a rendszer és az aknák sem tisztíthatók megfelelően. Hasonlók viszont már vannak Gyergyószentmiklóson, ahol szintén ez a cég végzi a szolgáltatást, ott szerinte a kukázók tevékenysége nem okoz annyi problémát. Az igazgató úgy véli, jó megoldás lehetne, ha a guberálók egy részét tudnák foglalkoztatni, állást adni nekik, biztosítva azt, hogy civilizáltabb körülmények között végezzék a válogatást.

„A teljesen zárt rendszer nem megoldás, előbb-utóbb úgyis valaki elfelejti bezárni az ajtót, vagy letörik a zárat, inkább civilizálni kellene azokat, akik negatívan viselkedtek, alternatívát kínálva nekik” – foglalta össze.

A jogszabály is segíthet

Csíkszeredában többféle módon történik a háztartási hulladék gyűjtése, a teljesen szabadon lévő gyűjtőpontok Pál Tamás, a hulladékgyűjtést végző Eco-Csík Kft. igazgatója szerint könnyű kukázási lehetőséget kínálnak. A földbe süllyesztett tárolók is több helyszínen megtalálhatók, akárcsak a fedett, bekerített gyűjtőhelyek, és minden helyszínen szelektív gyűjtésre szolgáló tárolókat is elhelyeztek. A legújabb változat a moduláris, zártszelvényekből kialakított konténerrendszer, amely többféle válogatást tesz lehetővé. Ilyen csak egy helyszínen van, és egyelőre a tapasztalatok szerint nem látogatják a guberálók.

„Ha valaki kukázni akar, akárhány lakat, zár és kerítés védi is a hulladékot, fel fogja törni ezeket, és kukázni fog. Sok bejelentést tettünk a rendőrség és a polgármesteri hivatal felé, hogy szorítsák vissza a kukázást, többé-kevésbé ez sikerült is, de sajnos a hulladékgazdálkodási cégek teljesen kiszolgáltatottak ebben a helyzetben, nincsenek eszközeik” – részletezte az igazgató.

Hozzátette, az újrahasznosítás mostanig szabad piac volt, bárki felvásárolhatta ezt a típusú hulladékot a magánszemélyektől, ha tudta értékesíteni. A törvény most a hulladékgazdálkodók segítségére jött, és igyekszik a begyűjtőket korlátozni, hogy magánszemélyektől ne, csak cégektől vásárolhassanak fel újrahasznosítható hulladékot. „Ha ez működik, egy kiskapu bezárul, nem lesz motivációja a kukázónak, hogy műanyagpalackokat gyűjtsön, mert nem tudja ezeket értékesíteni” – fejtette ki Pál Tamás.

Az igazgató szerint egy másik probléma a guberálók agresszivitása, többször megtörtént, hogy a cég alkalmazottait, de vezetőjét is életveszélyesen megfenyegették a hulladékot saját prédájuknak tekintő emberek.

Közelebb az emberekhez

Sepsiszentgyörgyön a szelektív gyűjtésre kihelyezett tárolókból nem gyűjtenek a kukázók – tudtuk meg Máthé Lászlótól. A hulladék elszállítását végző Tega Rt. igazgatója szerint ezelőtt három évvel volt egy cég, amelyik fizette a guberálókat, és azok gyűjtötték az újrahasznosítható hulladékot, de a rendőrséggel együtt felléptek ellene. Inkább a vegyesen gyűjtött szemét esetében fordul elő, hogy kiborítják a kukák tartalmát.

Többféle hulladékgyűjtési rendszer működik a városban, egyes helyekről meghatározott program szerint szállítják el a szekrényszerű tárolókba helyezett különböző típusú hulladékot, ott nincs probléma a kukázókkal. A földbe süllyesztett tárolókba viszont bejutnak a gyűjtögetők, a bedobónyílásokat is megrongálták meg, ezért azokat ki is kellett cserélni. Ugyanakkor vannak olyan teljesen zárt rendszerek is, ahol a lakók csak mágneskártyákkal tudnak bejutni a tárolókhoz.

„Nem egyértelmű, hogy melyik a legbiztonságosabb, hatékonyabb módszer, amelyik kizárja a guberálókat. Van úgy, hogy beengedik őket a zárt területre, és akkor kidobálják a szemetet. Lakónegyedenként változik, hogy melyik működik jobban” – értékelt Máthé László. Mint elmondta, további zárt gyűjtőhelyek kialakítása van folyamatban, ugyanakkor, ahol kisebb a lakóközösség, ott szekrény típusú tárolókat szerelnek fel, ahol mindenkinek megvan a saját rekesze. Ugyanakkor szerinte bevált a lebomló hulladék összegyűjtésére nemrég bevezetett megoldás is, amelynek során hetente kétszer a gyűjtőedényt a lépcsőházak elé helyezik el, és néhány óra múlva elviszik. „Azt látom, hogy minél közelebb megyünk az emberekhez, annál könnyebb a dolgunk. Nem látok jövőt ezekben a nagy gyűjtőpontokban” – mondta az igazgató.

forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-zar-alatt-tartott-kukaktol-a-guberalok-foglalkoztatasaig

Tags: Települések hírei: Hargita megye