Ha édesanyám alzheimeres, én is az leszek?

Ha édesanyám alzheimeres, én is az leszek?

Tizenegyedik alkalommal szerveztük meg a rendhagyó Alzheimer Cafét a Szent Erzsébet Idősek Otthonában, ahol havonta egy alkalommal találkoznak családtagok, szakemberek, éríntettek és érdeklődők, azok akik többet szeretnének tudni a demenciáról, és könnyebbé szeretnék tenni az együttélést a demenciával, illetve a demenciával élő családtaggal.

 A találkozó első felében dr. Veress Albert  Éljünk szépen (együtt) Alajos bácsi(val)?! (tartalmaselőadása névadója: Alzheimer Alois), bevezette a hallgatóságot a demencia megjelenésébe, okaiba és kézelésébe. Kihangsúlyozta, hogy a betegség több orvosi szakágban dolgozó szakember munkamegosztását teszi szükségessé. A hosszútávú betegvezetés a háziorvos feladata, a korszerű átvizsgálás és a kezelés a szakorvosé. Azt is megtudhattuk, hogy az öregedéssel összefüggő memóriaváltozás és a demencia számos ponton elkülöníthető, azonban kiemelten fontos felismerni azt az állapotot, amikor orvoshoz kell fordulni. A hallgatóság megnyugtatására az is elhangzott, hogy nem feltétlenül kell megijedni attól, ha valakinek nem jut eszébe pl. egy ismerőse neve. Azonban megfigyelve a kognitív képességeinket, ha két héten át memóriazavart (tanulási – koncentrációs zavart, figyelem vagy információ átadás zavarát, nyelvi kifejezési készségek zavarát)  észleljük magunkon vagy a környezetünkben élőkön, mielőbb orvoshoz kell fordulni.

A személyközpontú terápiáknál dr. Veress Albert beszélt a pszichoszociális terápiáról, speciális kognitív terápiáról, és a realitás orientációs tréningről.

A demencia terápiája két síkon zajlik: a gyógyszeres kezeléssel és a pszichoszociális terápiával. Maga a betegség nem gyógyítható, de a folyamat lassítható a megfelelő gyógyszeres kezeléssel és a pszichoszociális terápiával. A pszichoszociális terápia a betegközpontú és a hozzátartozó-központú terápiát foglalja magába. A megelőzésre még nincs kezelési javaslat. A gyógyulási folyamat a betegség tényének az elfogadásával kezdődik, fontos a felelősségvállalás és kontroll, a remény, továbbá a kezelés elfogadása. A főorvos kihangsúlyozta, hogy a beteg hosszabbtávu kezelése, gondnokság alá helyezése a pszichiáter szakorvosra tartozik, és a beteg mindaddig jogilag cselekvőképes, amíg nem születik törvényszéki határozat a gyámság alá helyezésről.

A demencia stádiumának megfelelően beszélhetünk akut, rehabilitációs és utókezelési szakról. Mindezekkel egyidőben nem hagyhatjuk ki a gondozási terheket hordozó gondozó családtagokat, akikről szintén két síkon tárgyalunk az objektív és a szubjektív terhek kapcsán. Az objektív terhelődésnél megemlítjük a valós családi, társadalmi kapcsolatok beszűkülését és felbomlását, míg a szubjektív okoknál mindazokat a tényezőket, ahogyan azt a gondozó családtag megéli: veszteség érzése, szorongás, gátlásosság stb.  (https://erdelyitarsadalom.ro/files/et31/et-bbu-31-07.pdf) ( Kiss, 2017).

A családok és a társadalom hozzáállása szempontjából nagyon fontos, hogy kerüljük az egyén infantilizálását – ne kezeljük a gondozott személyt kisgyerekként. Tiszteljük az embert!

Családtagként: segítsük a társadalomba való újra beilleszkedését, a gondozott személy képességeinek-készségeinek fejlesztését, gátoljuk meg az önbecsülés vesztését,  küzdjünk a megbélyegzés és az előítéletek ellen.  

Nagyon fontos, hogy a család felkészüljön:

  1. A hozzátartozók a betegekhez hasonló érzelmi változásokkal küszködhetnek.

2.  Szerezzen információkat az Alzheimer-kórról és a demencia egyéb formáiról!

3. Legyen tudatában annak, hogy a betegség hatással lesz a beteg képességeire!

4. Adja meg a szükséges tiszteletet!

5. Ismerje meg a kezelési lehetőségeket!

6. Legyen tudatában, hogy a gondozás rendkívül megterhelő feladat!

7. Kérjen segítséget!

8. A gondozónak is szüksége van támogatásra.

9. Tervek a jövőre.

A gondozási folyamatoknál a családon belüli konfliktusokról is beszélnünk kell, hiszen a gondozás egyik legfontosabb pillére, hogy tisztelettel végig tudjuk hallgatni egymást. Családtagként beszéljük meg, hogy a gondozás során kinek mi a feladata, folyamatosan kommunikáljunk, együtt küzdjünk meg a veszteséggel és a betegség miatt kialakuló személyiségváltozással, amikor úgy érezzük, hogy támaszra/tanácsra van szükségünk, kérjünk kívülről segítséget.

Tények és tévhitek a demenciával kapcsolatosan:

  • Amennyiben valamelyik családtagom demenciában szenved, én is demens leszek.
  • A demencia kizárólag idősebb embereket érint.
  • A demencia gyógyítható.
  • Az emlékezetkiesés egyenlő a demenciával.
  • A demencia megelőzhető.
  • Vitaminok, táplálékkiegészítők és emlékezetjavítók segítik a demencia megelőzését.
  • A szembesülés a demencia diagnózisával azt jelenti, hogy véget ért az addigi életünk.
  • Minden demenciában szenvedő beteg előbb-utóbb erőszakossá és agresszívá válik.
  • A demens betegek nem értik, hogy mi zajlik körülöttük.

Gyakori kérdések:

  • Azt gondolom, hogy a feleségem Alzheimer-kórban szenved. Hogyan tudom rávenni, hogy orvoshoz forduljunk?
  • Édesanyám Alzheimer-kórban halt meg. Félek, hogy a kór nálam is kialakulhat. A betegség örökölhető?
  • Az orvos azt mondta az édesapámnak, hogy nála kialakult már az Alzheimer-kór középső stádiuma. Mit jelent ez?
  • Halálos-e az Alzheimer-kór?
  • Képes-e a háziorvos diagnosztizálni az Alzheimer-kórt?
  • Eredményezhet a depresszió Alzheimer-kórra jellemző tüneteket?
  • Szenvedhet-e valaki Alzheimer-kórban a 40-es éveiben?
  • Mit tehetek, ha aggódom a memóriám miatt?
  • Csökken-e a demenciában szenvedő emberek száma?

A találkozó második felében a résztvevők kérdéseket tettek fel, majd interaktív csoportbeszélgetésre került sor. A résztvevők nem távoztak üres kézzel, hiszen vásárolhattak dr. Veress Albert pszichiáter könyveiből: Együtt élni az Alzheimer kórral, Életszilánkok – Egy elmegyógyász emlékvillanásai, Vadas Gyula–Veress Albert: Az ördög cimborája.

Az Alzheimer Café 2019. november 27-én (szerdán), ünnepeli egy éves szülinapját, melynek célja a gondozó családok támogatása. Hosszú távú célkitűzésünk a demenciabarát környezet kialakítása. Erre a találkozóra „együtt könnyebb”-jelszóval szeretettel várjuk a térség család és szakorvosait, önkormányzatok képviselőit, szociális és segítő szakembereket, hozzátartozókat, valamint érdeklődőket.

Amennyiben családtagként, segítőként demencia témában tanácsadásra van szüksége, hívjon bátran!

Dr. Kiss Gabriella, PhD, mentálhigiénés szakember

Idős – Demens gondozás szakmai vezető,

Tanácsadó, Szupervizor, Képző

Gyergyószentmiklós, 0747-439-808

forrás: http://caritas-ab.ro/hu/ha-edesanyam-alzheimeres-en-az-leszek

Tags: Szervezeti hírek: Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazat
Települések hírei: Gyergyószentmiklós