Az összeomlás határán az egészségügyi alapellátás?

Az összeomlás határán az egészségügyi alapellátás?

Elégedetlen a Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) a 2019-es költségvetés-tervezetben előirányzott finanszírozás mértékével, amelyet az egészségügyi alaphálózat működtetésére szán az állam ebben az esztendőben.

A 2019-es költségvetés-tervezetben a háziorvosi rendszer működtetésére szánt éves finanszírozás 6 százalékkal nagyobb, mint a 2018-as összeg, de ez a többlet mindössze az infláció által generált áremelkedések lefedésére elegendő – hívta fel a figyelmet a Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) vasárnap, azt követően, hogy a kormány csütörtök este közzétette a 2019-es büdzsé tervezetét. A háziorvosi szövetség által a központi sajtónak elküldött közleményben arra is kitérnek, hogy 2018-ban 17 százalékkal nőtt a háziorvosi rendelők fenntartására szánt pénzalap, miközben az állami egészségügyi intézmények, illetve az ott dolgozók bére esetében 100 százalékkal emelkedett a finanszírozás a 2017-es szinthez képest, és hogy a háziorvosok ennek az egyenlőtlenségnek a kiküszöbölésére számítottak idén. Ebben reménykedve tettek erőfeszítéseket a háziorvosi rendelők működéséért úgy, hogy nem tudtak befektetéseket eszközölni, illetve alkalmazottaik bérét sem tudták megemelni, mint ahogyan az állami szektorban a hasonló személyzeti kategóriák esetében ez megtörtént – jegyzik meg a közleményben, bizakodva a háziorvosi rendszerre szánt állami finanszírozás növelésében.

„Szörnyű aránytalanság alakult ki” a finanszírozás tekintetében az egészségügyi rendszeren belül – véli Soós-Szabó Klára háziorvos, a szakmai szövetség Hargita megyei vezetője. Mivel az alaphálózatot is ugyanabból a büdzséből finanszírozzák, mint az egészségügyi rendszer többi részét, a megkülönböztetés több súlyos törvénysértés fogalmát is kimeríti, például a diszkriminációét, illetve a háziorvosokra kényszerített dömpingár fogalmát – véli a szövetség képviselője.

Az alaphálózat alulfinanszírozásának következménye az lesz, hogy háziorvosi rendelők fognak bezárni, szerinte Hargita megyében is több orvos fontolgatja már ezt.

„Eladósodnak, és bezárják a rendelőket. Miből lehetne fenntartani? Az árak elszaladtak, a minimálbért januártól megint emelni kellett, de egy asszisztensnő sem fog minimálbérrel a rendelőben maradni, az orvos pedig egy minimálbérnek megfelelő összeget sem visz haza. Hát akkor miért működtesse a rendelőt?” – tette fel a kérdést Soós-Szabó Klára. Megjegyezte, más megyékben sem jobb a helyzet, Kovászna megyében például évek óta nincsenek jelentkezők a nyugdíjazások miatt felszabadult háziorvosi praxisok, illetve a megüresedett rendelők átvételére. Maros megyében csak a megyeközpontban legalább harminc háziorvosra lenne szükség, eközben mindössze öt rezidens van az egyetemi központban – sorolta a problémákat.

Egy utolsó éves rezidens fizetése nagyobb, mint egy háziorvosi rendelő költségvetésének a fele, ilyen körülmények között senki nem fogja ezt a szakmát választani – véli a háziorvos. A szövetség által végzett számítások alapján azt is elmondta, hogy ha az alaphálózatban működő rendelők finanszírozását kétszeresére növelnék, az összeg akkor is csak az iskolaorvosi rendelők fenntartására szánt pénzkeret mértékét érné el. Egy másik, általa említett összehasonlítás szerint egy háziorvosi rendelő fenntartására kiutalt összeg a legtöbb esetben kisebb, mint egy állami alkalmazásban álló szakorvos béralapja.

Óriási az elkeseredés az alaphálózatban. (…) Arra lehet következtetni, hogy teljesen el akarják lehetetleníteni az egészségügyi alaphálózatot Romániában. De a világon sehol nem működik és nem is fog működni egészségügyi biztosítási rendszer alaphálózati rendszer nélkül – fogalmazott Soós-Szabó Klára.

forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/az-osszeomlas-hataran-az-egeszsegugyi-alapellatas

Tags: Települések hírei: Hargita megye, Országos