A betegek sokszor olyan problémákkal is a sürgősségi osztályokhoz fordulnak, amelyek nem oda valók, így fölöslegesen terhelik és lassítják a sürgősségi ellátást a székelyföldi kórházakban. A megkérdezett szakemberek szerint a legtöbb panaszt a háziorvos is tudná kezelni.
„Az emberek a kisebb egészségügyi panaszokkal is sokszor indokolatlanul a sürgősséget keresik fel, mintsem hogy háziorvoshoz menjenek, aki ugyanúgy el tudná látni őket” – nyilatkozta érdeklődésünkre Ferenczy István, a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház menedzsere. Kifejtette, hétvégenként van a legtöbb páciens, naponta esetenként 50–60 személy is megfordul kórházukban, többségük olyan tünettel, amely egyáltalán nem oda való.
Enyhe meghűlés, szédülés, láz, apró zúzódások – mind-mind olyan panaszok, amelyekkel lehetne várni, és a háziorvos is tudná kezelni – magyarázta a kórházmenedzser, hozzátéve, hogy hiába van a város közelében lévő Gyergyóremetén háziorvosi ügyeleti központ, kevesen keresik fel, a többség inkább a sürgősségre megy, legyen bármilyen csekély is a gondja.
Amikor ilyen esetekkel van tele a sürgősség, és jön egy valóban súlyos beteg, akkor mindenki fel van háborodva, hogy sokat kell várni. A sürgősség az sürgősség, és jó lenne csak az oda való eseteket ellátni ott – nyomatékosított.
Nincs ez másképp a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban sem. „Krónikus megnyilvánulás, hogy az emberek megszokták, mindennel a sürgősségre kell jönni. Még olyannal is találkozunk, hogy egy személy csak azért jön a sürgősségre, hogy útmutatót kérjen a gyógyszerei beszedéséhez” – mondta lapunknak Lukács Antal kórházigazgató. Ő is megemlítette, hogy a sürgősségen mindenki elsőbbséget szeretne magának, holott a sok páciens miatt többórás várakozási idővel is számolni kell.
A kórházigazgató szerint ez a térségünkre jellemző általánosan alacsony egészségkultúra miatt van, „az emberekben tudatosítani kellene, hogy mi sürgősségi eset, és mi nem”. „A legnagyobb gond ezzel az, hogy amikor valódi sürgősségi esetekről van szó, azok háttérbe szorulhatnak, és következményei lehetnek, ha az orvosok nem lépnek közbe időben. Egyébként meg várakozás közben sokszor agresszivitás, szitkozódás, de akár vandalizmus is előfordul, amelyeknek nincs helyük a kórház falain belül” – magyarázta. Ugyanakkor ő is hozzátette, hogy Székelyudvarhelyen is van háziorvosi ügyeleti központ, viszont kihasználtsága alacsony.
Kacsó Jolán, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának főorvosa korábban közölte lapunkkal, hogy Romániában a sürgősségi „egy jól pontra tett, megfelelően leszabályzott rendszer”, ahol az ellátás azt jelenti, hogy nem kell háziorvos által kiállított küldőpapír, egészségügyi kártya, minden sürgősségi esetet bérmentve, ingyen ellátnak.
A sürgősségi osztályokat egyébként törvény kötelezi arra, hogy minden hozzájuk forduló pácienst ellássanak.
„Sajnos ezt sokan próbálják kihasználni. Sokszor úgy jönnek a páciensek, hogy ilyen vagy olyan tomográfiát (orvosi képalkotó berendezés, amellyel az emberi testről rétegenként képeket alkotnak gyógyászati célból) kérnek, illetve ezt vagy azt az orvost szeretnék. Ez nem lehetséges. Az alapfelállás az, hogy aki el tud menni a háziorvosához küldőpapírért, az nem számít sürgősségi esetnek” – fogalmazott lényegre törően.
Tehát a csíkszeredai kórházban is ugyanúgy jelen van a szóban forgó jelenség, azaz sokan olyan panaszokkal is a sürgősségre mennek, amelyek nem igényelnek halaszthatatlan ellátást. Sőt, egyesek a sürgősségit választva próbálják megúszni a járóbeteg-rendeléssel járó több hetes várólistákat, így tehát esetenként ott is hosszú várakozási idő alakul ki. A csíkszeredai háziorvosi ügyeleti központ kihasználtsága sem túl magas, erről már többször is cikkeztünk.
Marosvásárhelyen a kórház sürgősségi részlegét évekkel korábban átvette a SMURD rohammentő-szolgálat, amely a megyei kórház földszintjén működik. A várakozás ideje lehet hosszabb vagy rövidebb, annak függvényében, hogy mennyire súlyos az eset. Ha valakit baleset miatti sérülésekkel szállítanak be, akkor természetesen elsőbbséget élvez, hiszen az élete függ attól, hogy mennyire gyorsan avatkoznak be. Ha valaki kevésbé súlyos betegséggel, rosszulléttel, magas lázzal, magas vérnyomással fordul a sürgősségi szolgálathoz, valószínűleg több időt fog ott eltölteni.
Ha „nem folyik vér”, akkor hosszú várokozásra kell felkészülni.
„Erős fejfájással és szédüléssel a sürgősségire irányítottak, ahol közel tíz órát várakoztam, amíg sorra kerültem” – osztotta meg tapasztalatát egy férfi.
A hosszas, sokszor több órás várakozási idő azzal magyarázható, hogy a sürgősségi osztályokon a betegek ellátása nem érkezési sorrendben, hanem a páciensek állapotának súlyossága függvényében történik. Kódok szerint sorolják be a sürgősségre érkező betegeket: a piros kód a legsúlyosabb esetekben érvényes, például egy súlyos autóbalesetnél, az ilyen betegek azonnali ellátást igényelnek. A pirosat követi a sárga kód, amikor eltelhet egy kis idő, amíg a sürgősségi orvos megvizsgálja a beteget, mivel a páciens alapvető életfunkciói rendben vannak. Ezek után következik a kék, majd a zöld kód, amelyek nem kimondottan sürgősségi esetek, sokszor a háziorvosnál vagy egy ügyeleti központban is elláthatók lennének.
forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/foloslegesen-terhelik-es-lassitjak-a-surgossegi-osztalyokat-a-paciensek
