Gyakran új munkahelyet kénytelenek keresni a szülők a gyermeknevelési szabadság után

Gyakran új munkahelyet kénytelenek keresni a szülők a gyermeknevelési szabadság után

Nem könnyű visszatérniük a munkaerőpiacra a gyermeknevelési szabadságról az anyukáknak, vagy adott esetben az apukáknak, ugyanis sokan közülük nem kapják vissza korábbi állásukat, így új munkahelyet kénytelenek keresni.

„Szerettem volna két hónappal a gyermeknevelési szabadság lejárta előtt visszatérni a céghez, ahol dolgoztam, hogy megkapjam az úgynevezett stimulenst, a pótlólagos támogatást, azonban a cég könyvelője közölte, hogy csak egy napra vesznek vissza, és utána el fognak bocsátani. Helyettem ugyanis mást vettek fel, akit nem akartak már elküldeni. Én meg nem akartam bajt magamnak, sem a főnökömnek, ezért elfogadtam ezt” – ismertette helyzetét az egyik anyuka, aki felhívásunkra válaszolva mesélte el történetét. Arra kértük ugyanis az egyik édesanyákat tömörítő Facebook-csoportban lévőket, hogy osszák meg, milyen nehézségekbe ütköztek a munkaerőpiacra való visszatérésükkor. Sokan csak a nevük említése nélkül vállalták, hogy elmeséljék, hogyan jártak. Közös vonás volt mindannyiuk elbeszélésében, hogy egyikük sem akart konfliktust a régi munkaadójával, így nem tettek jogi lépéseket azért, hogy nem fogadták őket vissza a munkahelyükre. Akadt, aki arról számolt be, hogy már akkor megüzenték neki a főnökei, hogy nem várják vissza, amikor elment szülési szabadságra.

Más pedig arról beszélt, hogy bár könnyedén talált másik munkahelyet, lelkileg viselte meg az a tény, hogy ahol egykoron megbecsült, elismert alkalmazottja volt a cégnek, ott már nem maradt hely számára, nem fogadták őt vissza.

Munkanélkülivé váltak

Megtudtuk, hogy voltak, akik a GYES lejárta után munkanélküliségi segélyt voltak kénytelenek igényelni arra az időszakra, amíg találtak másik munkahelyet. Csakhogy két érintett is arról számolt be, hogy még ezt az áthidaló segítséget sem kaphatták meg.

Felvettek valaki mást az állásomra, így engem elbocsátottak, elküldtek munkanélkülinek, csakhogy mivel napi négy órával voltam bejelentve, így még »sommert« sem kaphattam meg, mert nem jött ki a szükséges szolgálati idő a jogosultsághoz” – osztotta meg egy háromgyermekes anyuka. Mint magyarázta, nem tudta volna kire bízni a kisebbik kisfiát a nyári időszakban, ezért jött volna jól néhány hónapra a munkanélküliségi segély. Szintén nyáron járt le a gyermeknevelési szabadsága a másik érintett anyukának is. „Tekintettel arra, hogy nem tudtam volna megoldani a három gyermekem felügyeletét, gondoltam őszig kérek munkanélküliségi segélyt, amíg el nem kezdődik az iskola és óvoda. Azonban mivel bedolgoztam egy kozmetikai termékeket forgalmazó cégnek, azaz civil szerződésem volt velük, így elestem a támogatástól, holott elhanyagolható volt az onnan származó jövedelmem mértéke. Ráadásul amit kaptam két hétre segélyt, azt is vissza kellett fizetnem utólag emiatt” – részletezte. Hozzátette, azért mesélte el, hogyan járt, hogy felhívja a figyelmét másoknak is, hogy akik termékforgalmazással, vagy más tevékenységgel egészítik ki a jövedelmüket, ne járjanak úgy, mint ő.

Kik jogosultak?

Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a gyermeknevelési szabadságukról visszatérő személyek, – ha rákényszerülnek –, milyen feltételekkel igényelhetnek munkanélküliségi segélyt. Az intézmény munkatársa kiemelte, hogy ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el a GYES lejárta után hozzájuk betérő igénylőket, mint más személyeket. Mint magyarázta, ahhoz, hogy munkanélküli segélyben részesülhessenek az anyukák, a gyermeknevelési szabadság előtti, azaz a munkaszerződésük felfüggesztése előtti két évben összesen 12 hónapnyi egész normás munkaviszonyuk kell legyen.

Továbbá csak akkor jogosultak, ha önhibájukon kívül szűnik meg a munkaszerződésük, vagy a munkaviszonyuk, ugyanis amennyiben ők adják be a felmondásukat már nem jogosultak a segélyre. Szintén elesik a támogatástól az a személy is, akinek érvényes civil szerződése van, függetlenül attól, hogy valósít-e meg jövedelmet, vagy sem. „Amennyiben, ha valakinek a civil szerződése révén kevés a jövedelme, és igényelne munkanélküliségi segélyt, akkor az a megoldás, hogy megszünteti a szerződést az igénylés előtt. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a szerződés megszüntetésének igazolását is be kell majd mutatni a támogatás igénylésekor” – magyarázta az osztályvezető. A munkanélküli támogatás időtartama és összege változó a munkanélküli alapba befizetett időszaknak, valamint a ledolgozott munkaidő és az utolsó 12 hónapi fizetés függvényében. Így hat, kilenc és tizenkét hónapig járhat a támogatás, az összege pedig legkevesebb havi 375 lej, legtöbb pedig az ehhez az összeghez hozzáadott 3,5, 7, vagy 10 százalék az utolsó 12 havi jövedelem átlagából, a ledolgozott szolgálati idő függvényében.

A posztot tartani kell, a szülőt vissza kell venni

A munkatörvénykönyv, a 2010-ből származó 111-es sürgősségi kormányrendelet, illetve az azt módosító 2011-ből származó 52-es számú kormányhatározat szabályozza többek között az anyukák, vagy adott esetben az apukák visszatérését a munkaerőpiacra. A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség részéről érdeklődésünkre kiemelték, a GYES ideje alatt a munkavállaló állását (románul: postul salariatei) nem lehet megszüntetni. Ez idő alatt ugyanis a munkaszerződés felfüggesztés alatt áll, így nem lehet felbontani, vagy módosítani.

Amikortól az alkalmazott visszatér a munkahelyére akkortól számítva újra életbe lép a munkaszerződése, azaz véget ér a felfüggesztés.

Azt is fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a munkavállaló bármikor visszatérhet dolgozni és bármikor elmehet gyermeknevelési szabadságra, amíg a gyermek be nem tölti a két éves kort, vagy fogyatékkal élő esetében a három éves kort. A munkaadónak tilos megszüntetnie a munkaviszonyt, vagy a munkaszerződést a GYES alatt lévő alkalmazottjának. Ez a tilalom fennáll az anyuka munkahelyére való végleges visszatérte (románul: revenirea definitivă) után még hat hónapig. (A végleges visszatérést a GYES lejártának dátumától számítják, amikor a gyermek betölti a 2, vagy adott esetben a 3 éves kort.) Ezek alól a kötelezettségek alól kivételt csak a felszámolás, átszervezés, és csőd szélén álló vállalkozások képezhetnek. Kiemelték, hogy a bíróságon meg lehet támadni a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést, amennyiben a végleges visszatérést követő hat hónapon belül hozták meg.

Szintén az érvényben lévő jogszabályok írják elő, hogy az anyukának visszatérte után a munkaadó ugyanazt az állást kell biztosítania, ugyanazokkal a feltételekkel, mint, amikor elment GYES-re, helyette, az állására, ugyanis csak meghatározott idejű szerződéssel vehet fel másik személyt.

Szükség esetén más állásra, posztra is áttehetik, de csakis az anyuka beleegyezésével. Amennyiben a korábbi állása, posztja időközben megszűnt, például átszervezés miatt, a munkaadónak kötelessége felajánlani egy másik állást a cégen belül, azonban, ha erre nincs lehetősége, vagy az anyuka nem fogadja el az ajánlatot, akkor felmondhat neki, ha nem kap munkahelyet, akkor jogosulttá válik munkanélküliségi segélyre. Továbbá válaszukban azt is kiemelték, hogyha egy munkaadó azzal az indokkal bocsátja el a GYES-ről visszatérő anyukát, hogy nem fogadhatja, mert a helyére másvalakit alkalmazott, akkor törvénytelenséget követ el.

Ha valaki, úgy érzi igazságtalanság érte, egyeztethet egy jogtanácsossal, amely akár azt is javasolhatja, hogy perelje be az adott céget harminc napon belül az elbocsátási végzés (románul decizia de concediere) után. Ebben az esetben a munkaadónak kell a bíróságon bizonyítania, hogy milyen módon történt az elbocsátás. Ugyanakkor az érintettek felkereshetik panaszukkal a munkaügyi felügyelőséget is, bár erre tavaly egyszer sem volt példa.

A vállalkozóknak is nehéz

„A leghelyesebb és legkorrektebb, ha a két fél, azaz a munkaadó és a munkavállaló közösen megegyezik mi legyen a későbbiekben, mielőtt a munkavállaló elmenne szülési illetve gyermeknevelési szabadságra” – értékelt megkeresésünkre a Csíki Vállalkozók Egyesületének tagjai nevében Bakcsy Tünde ügyvezető. „Ebben az esetben mindenkét fél tudja, hogy mihez tartsa magát. Tehát közösen beszélik meg, hogy a munkavállaló vissza szándékszik-e menni miután lejár a GYES. Amennyiben az anyuka szeretne visszamenni dolgozni, a munkaadó, ideális esetben, meghatározott időre alkalmaz valakit helyette. Azonban gyakran előfordul az is, főként első gyerek születése esetén, hogy az anyuka nem akarja elkötelezni magát, mert lehet, hogy vállalna egy második gyermeket is, így nem tart igényt a munkahelyére.

Amikor számára aktuálissá válik, keres munkahelyet, vagy visszamegy a korábbi munkahelyére.

A vállalkozók egyesületének ügyvezetője azt is elmondta, hogy milyen nehézségekkel kell számolniuk a cégeknek, amikor szülési szabadságra megy az alkalmazottjuk.

A munkaadó ugyanis köteles a szülési szabadságra járó pénzt az alkalmazottnak kiadni és az adót fizetni utána, viszont az államtól leghamarabb fél év múlva kapja csak vissza azt, miközben már egy másik alkalmazott bérének adóját is fizetnie kell” – magyarázta. Ráadásul a munkaerőhiány közepette külön nehézséget okoz meghatározott idejű munkaszerződéssel új munkavállalót találni, ha pedig kapnak is új alkalmazottat, annak betanítására is energiát kell fordítani. Megjegyezte azt is, hogy másképp lehet motivált az, aki „csak” két évre van alkalmazva, mint az, akinek meghatározatlan idejű a szerződése, és ez is sokat számít egy cég életében.

forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/gyakran-uj-munkahelyet-kenytelenek-keresni-a-szulok-a-gyermeknevelesi-szabadsag-gyes-utan

Tags: Települések hírei: Hargita megye, Országos