Szerző: Dániel Botond

Tanulmányunkban arra a kérdésre próbáltunk választ adni, hogy milyen szociális szolgáltatások léteznek a szerfüggőségben szenvedők, családtagjaik, közösségeik támogatására. Kutatási eredményeink alapján azt tapasztaltuk, hogy a szerfüggőség problémájával foglalkozó szervezetek viszonylag kis súllyal vannak jelen a teljes romániai szociális ellátórendszerben, az akkreditált szociális szolgáltatások csupán 1,6 százalékát teszik ki, magyar viszonylatban pedig a nonprofit hátterű szervezetek csupán 5,5 százaléka biztosít szolgáltatásokat ezen célcsoportok számára. Az ellátórendszeren belül fontos különbségek vannak állami és nonprofit viszonylatban, de román-magyar viszonylatban is. A nonprofit szervezetek által működtetett akkreditált szolgáltatások esetén szignifikánsan nagyobb arányban vannak jelen a szerfüggőséggel foglalkozók, mint az állami szolgáltatások között. Ugyanakkor, míg az állami rendszerben inkább az alkoholfüggőséget célzó szolgáltatásokból van több, addig a nonprofit szervezetek jóval magasabb arányban foglalkoznak a kábítószer-függőséggel, mint az állami szolgáltatások és a kábítószer-függőséggel foglalkozó szolgáltatások túlnyomó többsége nonprofit hátterű. Mindebben a nonprofit szektor korrekciós funkcióját is tetten érhetjük. A magyar nonprofit hátterű szociális intézményrendszerben szignifikánsan nagyobb mértékben vannak jelen a szerfüggőségekkel foglalkozó szervezetek, mint a román nonprofit szervezetek között, bár ez továbbra is viszonylag kevés számú szervezetet jelent: az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek közül öt olyan szervezetet találtunk, amelyeknek célirányosan a szerfüggőknek, családtagjaiknak szóló szolgáltatásaik vannak, vagy a szerfüggőség megelőzéséért dolgoznak. A tanulmányt ezen szervezetek felsorolásával, rövid ismertetésével zártuk.

Kulcsszavak: szerfüggőség; szociális szükségletek; szociális ellátórendszer; akkreditált szociális szolgáltatások;

Szerzők: Dániel Botond, Deák Enikő

A tanulmány a gyergyószentmiklósi helyi szociális háló működését vizsgálja a közösségi reziliencia szemszögéből, különös tekintettel a sérült gyereket nevelő családok számára biztosított szolgáltatásokra. A kutatás empirikus alapját a helyi szociális szolgáltatások körében végzett két felmérés adatai, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal által készített környezettanulmányok adatbázisának statisztikai elemzése, valamint sérült gyereket nevelő családokkal és szociális programvezetőkkel készített interjúk jelentik. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyergyószentmiklósi szociális háló a szolgáltatások magas száma mellett a reziliencia sok pozitív jelét mutatja. Ezek a diverzitás, a szolgáltatások életképessége és társadalmi beágyazottsága. Továbbá pozitívum, hogy az együttműködés keretei évek óta ki vannak épülve, a szervezetek önállóan pozitív jövőképpel és saját célokkal rendelkeznek, azonban negatívum, hogy hiányzik a valós együttműködés, a szolgáltatások közötti tapasztalatcsere, a közös jövőképtervezés, a problémák megoldására tett közös törekvések.

Kulcsszavak: sérült gyereket nevelő családok; szociális szükségletek; helyi szociális ellátórendszer; szociális szolgáltatások; közösségi reziliencia

Szerző: Dániel Botond

A tanulmány az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra néhány szociológiai jellemzőjét vizsgálja szervezeti adatbázisok elemzése alapján. A szerző a szociális szférát a bourdieui értelemben vett társadalmi mezőként értelmezi, számba veszi a mező méretét, szerkezetét (a szervezetek területi eloszlását, jogi forma, működtetői háttér, formalizálódás és professzionalizálódás foka szerinti megoszlását), valamint a szociális szervezetek egyéb jellegű tevékenységeit. Bemutatja továbbá az akkreditált szociális szolgáltatásokat működtető szervezetekből álló almező méretét, a szervezetek szolgáltatói profilját, az általuk megcélzott problémahelyzeteket és célcsoportokat, valamint szolgáltatásaikat, mindezt kisebbségi-többségi, magyar-román összehasonlításban. Végül pedig a szociális mező foglalkoztatási potenciálját tárgyalja. A vizsgálat empirikus hátterét a kutatás során összeállított romániai magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek adatbázisa, és a romániai államilag akkreditált szociális szolgáltatások nyilvántartása jelentették. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az erdélyi magyar nonprofit szociális mező mérete, mind foglalkoztatási potenciálja körülbelül kétszer olyan nagy, mint ahogy előző kutatások találták, illetve a magyar nonprofit szervezetek nagyobb súlyt képviselnek a romániai nonprofit hátterű akkreditált szociális mezőben, mint amekkorát a magyar népesség országos aránya elővetít. Az akkreditált szervezetek viszonylag kiegyenlített mértékben célozzák meg a különböző célcsoportokat, a legnagyobb arányban a családok problémáin való segítést tűzték ki célul, de jelentős a sérülteknek, illetve az időseknek szóló szolgáltatások aránya is.

Kulcsszavak: nonprofit hátterű szociális szervezetek; szociális szolgáltatások; erdélyi magyar nonprofit szociális szervezetek; szociális ellátórendszer