A segítő szakmában dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása az elvárás teljesítése, a folyamatos, magas, de legalábbis jó színvonalon végzett szakmai tevékenység. Napjainkban állandó változások, kihívások közepette kell végezni ezt a felelősségteljes munkát. Egy sor olyan tényező terheli a szakemberek munkáját, mint például a kliensek legkülönbözőbb élethelyzetei, a szolgáltató szervezet reagálásai, az ellátásokkal kapcsolatos elvárásaink változásai, a jogi környezet vagy akár a finanszírozás állandó, gyors változása, amelyek szervezeti és egyéni szinten is nehézséget okoznak a szakemberek számára (Kovács-Heidl, 2010).

Mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik, fontos a lelki egészségének védelme. A segítő szakmát gyakorlóknál ez csak akkor lehetséges, ha tudják, hogy milyen módon tartható fenn, mivel javítható a saját lelki egészségük, hiszen másokon eredményesen segíteni csak úgy lehet, ha testileg-lelkileg egészséges a segítő is.

Kuri és Vodicsákné szerint (2016) a szociális foglalkoztatások két csoportja ismert: a munka-, munkára előkészítő foglalkoztatás és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. Ezen kívül találkozhatunk a terápiás hatású, lelki egészséget elősegítő, fenntartó foglalkoztatásokkal, valamint a művészetterápiával.

Az Erdélyi Társadalom 2019/2-es tematikus lapszámába olyan empirikus, elméleti vagy gyakorlati tanulmányokat várunk amelyek napjaink fiataljainak lényeges témáit, aktuális kihívásait tárgyalja.

Habár világszerte a gyermekeket és fiatalokat már önmagukban vulnerábilis társadalmi kategóriának tekintik, ezen a csoporton belül is megjelennek a sajátos sérülékenységek (pl. fogyatékkal élő, intézményben felnövő, szegénységben, marginalizált közösségekben élő, különböző bántalmazásnak, kihasználásnak kitett, természeti katasztrófa által érintett vidékeken élő, delikvens vagy bűntényeket elkövető fiatalok; szerfogyasztó, mentális zavarokkal élő, bevándorló családok vagy a gyerektől távol élő szülők gyerekei).

Ebben a lapszámban különös hangsúlyt fektetünk a vulnerábilis fiatalok helyzetének elemzésére, bizonyítékokon alapuló fejlesztési lehetőségek kritikus bemutatására.

A mentálhigiénés szemlélet és foglalkoztatás egyre inkább jelen van társadalmunkban, különösen a szociális intézmények által végzett foglalkoztatásokban, személyiségfejlesztő munkásban stb. Ahhoz, hogy megérthessük mibenlétét meg kell vizsgálnunk a szemlélet alakulását és jelenlegi alkalmazását.