Szociális ellátórendszer romániai szenvedélybetegek számára II.

Kire számíthatnak a szerfüggőségtől szenvedők, családtagjaik, közösségeik? Milyen szociális szolgáltatások állnak a rendelkezésükre? Honnan kaphatnak segítséget?

Egy frissen megjelent tanulmányban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Ebben a bejegyzésben a tanulmány egy részletét mutatjuk be, kissé átdolgozva. Az erdélyi magyar szociális hálót vizsgáljuk azokra a szervezetekre összpontosítva, amelyek a szerfüggő személyek és hozzátartozóik számára biztosítanak szolgáltatásokat.

A kutatás rövid bemutatása

Az akkreditált szolgáltatások vizsgálata mellett a közelmúltban a tágabban vett erdélyi magyar szociális intézményrendszer szisztematikus vizsgálata is elindult. Az erdélyi magyar szociális szervezetek kutatása 2015-ben kezdődött és terveink szerint még legalább három éven keresztül folytatódni fog. Az első (2015-ös) vizsgálat során két fő célunk volt: az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek adatbázisának összeállítása, valamint a nyilvánosság irányába történő online kommunikációs szokásaik leírása.

Az első adatgyűjtés több, mint hat hónapot vett igénybe. Ez alatt az idő alatt 16 különböző adatbázis, katalógus, címlista segítségével állítottuk össze azoknak a szervezeteknek az adatbázisát, amelyek szociális tevékenységet folytatnak, majd a szervezeteket telefonon megkerestük és vezetőiket arra kértük, hogy töltsenek ki egy online kérdőívet. Az adatbázisba 389 szervezet került be, közülük 324-et sikerült telefonon elérnünk. A ”szóra bírt” szervezetek közül kétszázan küldték vissza kérdőívünket. Találtunk 38 olyan szervezetet is, amelyik szüneteltette vagy felfüggesztette tevékenységét, illetve nem rendelkezett jogi személyiséggel, esetleg nem tartják magukat szociális szervezetnek.

Az erdélyi magyar szociális szervezetek célcsoportjai, a szerfüggőség problémája

A kétszáz szervezet közül 184 olyan volt, amelyik akkreditált szociális szolgáltatást működtetett, vagy a szociális tevékenységet saját tevékenysége szempontjából az első, második, vagy harmadik helyre sorolta.  A válaszadó szervezetek közül 10 olyant találtunk, amelyek a szolgáltatásaik célcsoportjai között bejelölték a szerfüggőket, szenvedélybetegeket. Ez a szervezetek 5,49 százalékát jelenti, ezáltal a szerfüggők, szenvedélybetegek célcsoportja a 16. helyen állt a 19-es listán.  A lista elején a szegénységben élők találhatók (a szervezetek 58,79 százaléka tekinti őket célcsoportjának), az idős személyek (45,60%), szociális krízishelyzetben lévők (44,51%), árvák és családjuktól elszakadt gyerekek (38,46%), valamint a sérült személyek és családjaik (37,91%). A lista legvégén a kizsákmányolás és emberkereskedelem áldozatai, prostituáltak, valamint a bevándorlók és menekültek célcsoportjai állnak; előbbi csoporttal három, utóbbival egyetlen erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szervezet foglalkozott.

SorszámCélcsoportEsetszámArány
1szegénységben élők10758,79
2idős személyek8345,60
3szociális krízishelyzetben lévők8144,51
4árvák, családjuktól elszakadt gyerekek7038,46
5sérült személyek (és családjaik)6937,91
6elhanyagolt, bántalmazott, veszélyeztetett gyerekek5630,77
7egyszülős családok, gyerekeiket egyedül nevelők5530,22
8romák4424,18
9krónikus betegek4223,08
10családon belüli erőszak áldozatai3117,03
11daganatos betegek2714,84
12gyógyíthatatlan betegek és haldoklók2614,29
13tartós munkanélküliek2513,74
14hajléktalan személyek2212,09
15diszkrimináció (etnikai, vallási, nemi, szexuális) áldozatai116,04
16szerfüggők, szenvedélybetegek105,49
17bűnelkövetők, börtönben élők, börtönből szabadultak105,49
18kizsákmányolás és emberkereskedelem áldozatai, prostituáltak31,65
19bevándorlók, menekültek10,55

A szerfüggőséggel foglalkozó szervezetek rövid bemutatása

Jelen helyzetkép megrajzolása érdekében egyenként is megvizsgáltuk annak a tíz szervezetnek a tevékenységét, amelyek a kérdőívben célcsoportjuknak jelölték a szerfüggőket és szenvedélybetegeket. Különbség van ugyanis aközött, hogy egy-egy szervezet kliensei között találhatók szenvedélybetegek, vagy pedig önálló szolgáltatást működtetnek szenvedélybetegek (esetleg hozzátartozóik) számára. A kérdőívünkre válaszoló szervezetek közül  végül öt ilyen szervezetet találtunk: a Bonus Pastor Alapítványt és hozzá kapcsolódva az Új Remény Egyesületet és a CE Szövetség Zilahi Fiókját, az Albin Alapítványt, valamint a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazatát. 

A marosvásárhelyi központú, Magyarózdon terápiás otthont is működtető, Bonus Pastor Alapítvány célja, hogy segítséget nyújtson az alkohol-, drog-, szerencsejáték- és egyéb függőségekben szenvedőknek és hozzátartozóiknak, keresztény lelkiséggel, a segítő szakma eszközeivel. E célt három fő tevékenységcsoport: a terápia, az utógondozás és a prevenció által kívánja megvalósítani. A szatmárnémetiben működő Új Remény Egyesület célja a rászorulók és hátrányos helyzetűek segítése, támogatása, lelkiekben és anyagiakban egyaránt. Egyik legfontosabb működési területe a szenvedélybetegek megsegítése, kezelése, rehabilitációja a Bonus Pastor Alapítvány segítségével. Szintén az alapítvány segítségével működtet támogató csoportot (más szociális jellegű tevékenységek mellett) Zilahon a CE Szövetség Zilahi Fiókja. A Szövetség az egyház missziói és diakóniai szolgálatát támogatja és a maga eszközeivel és lehetőségeihez képest elősegíti azt, mind tagjai, mind szervezete révén.

A nagyváradi székhelyű Albin Alapítvány nem csupán a szenvedélybetegekre összpontosít, viszont fontos tevékenysége a szenvedélybetegségek, függőségek kialakulásának megelőzése, prevenciós programok, képzések, események szervezése. Alapelvük, hogy a drogmegelőzés az egészséges személyiség kialakításával lehetséges, ezért a prevenciós tevékenységük során az egészséges lelkületű gyermekek nevelésére fektetik a hangsúlyt. 2012 óta több száz 5-14 éves gyermeknek tartottak csoportfoglalkozást, amelyeken az önismeret és a problémamegoldás fejlesztésére, a szorongások csökkentésére, a nemet mondani tudás képességének fejlesztésére, konfliktuskezelésre, kapcsolatteremtésre fektetik a hangsúlyt.1 A 2014-2015-ös tanévtől kezdődően kortárssegítő képzéseket is tartanak.2

A Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazatának KI-ÚT konzultációs programja szenvedélybetegeknek és családjaiknak egyaránt biztosít segítséget. A függőségek által veszélyeztetettek számára megelőző és prevenciós foglalkozásokat, a függőségben szenvedőknek és családtagjaik számára a gyógyulást segítő különböző szolgáltatásokat nyújtanak: információátadás és köztudatformálás, prevenció/megelőzés, egyéni és/vagy családi konzultáció, tanácsadás, lelkigyakorlatok, tematikus hétvégék. Továbbá önsegítő csoportokat működtetnek Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen.3

Eredeti tanulmány

Dániel Botond (2016): Szociális ellátórendszer romániai szenvedélybetegek számára. Korunk XXVII, 2016/11, 99-103

 

Hírlevél

Minden pénteken egy hírösszefoglalót küldünk levélben.

Iratkozz fel és nézd át egyszerre a hét híreit, eseményeit!

A szociálisháló.ro portált a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont működteti

Programfelelős:
dr. Dániel Botond, szociológus, társult egyetemi oktató

Önkéntes munkatársak:
Gyenes Kincső, Márkos Ágnes, Réti Ingrid Beáta
szociális munka szakos egyetemi hallgatók
Szilágyi Györgyi
kommunikáció szakos egyetemi hallgató
BBTE, Kolozsvár

A honlap főtámogatója

communitas vizszintes

© 2015-2017 - Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont (Műhely Egyesület)
http://www.reggeliujsag.ro/ne-csak-a-testunket-a-lelkunket-is-apoljuk/
http://www.reggeliujsag.ro/kortarssegitokkel-a-szenvedelybetegseg-a-fuggosegek-kialakulasa-ellen/
http://www.caritas-ab.ro/hu/szolgaltatas/ki-út-konzultációs-program-szenvedélybetegeknek
Close